—
A lukácsfalvi Fehér tó – HÁKE, a Szekeres
László Alapítvány székhelyében,
aláírta a támogatásról szóló
szerzõdést. A támogatást megelõzõen,
pályázat útján lett meghatározva
a vajdasági civil egyesületeknek odaítélt
pénzösszegek nagysága. A pénzforrást
erre a - kisösszegű támogatás - néven ismert
pályázatra a Szülõföld Alap biztosította.
Ez alkalommal, Józsa László a Szekeres László
Kuratórium elnöke, kihangsúlyozta, hogy az odaítélt
eszközök felhasználását szigorúbban
fogják ellenõrizni. Az elszámolási határidõ
december 31-ig tart.
A Fehér tó – HÁKE sorozatban az idén
az ötödik pályázaton volt sikeres. Ezúttal,
korszerű felszerelésre pályázott. A már
meglévõ drótnélküli Internet mellett,
így még könnyebb és gyorsabb kommunikációi
lehetõségei lesznek.
—
A lukácsfalvi Fehér tó – HÁKE, részt
vett a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar
Nemzeti Tanács a CIVILEK A KÖZÖS JÖVÕÉRT
című kerek asztal megbeszélés második részén,
amelyre 2007. szeptember 29-én (szombaton) került sor.
A kerek asztal megbeszélés célja a vajdasági
magyar érdekvédelem cselekvési programjának
kidolgozása volt. Ennek elsõ lépése a stratégia
meghatározása, valamint azon szándéknyilatkozat
megfogalmazása. A szándéknyilatkozat megfogalmazása
elõtt vitaindítóképpen felszólaltak:
- Tájékoztató az egyesületekrõl (civil
szervezetekrõl) szóló törvénytervezetrõl
(Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség
parlamenti képviselõje)
- Magyarországi tapasztalatok a civil szférában
(dr. Kozma József, a Magyar Köztársaság parlamenti
képviselõje, a Külügyi és határon
túli magyarok bizottságának alelnöke)
A műhelymunkában – zárónyilatkozatok véglegesítésében
5 szakcsoport vett részt.
A közös, minden szervezeti forma által megfogalmazott
javaslatok:
1.) Szorgalmazni kell az egységes támogatási stratégia
és prioritások kialakítását, ami
a közösség szempontjából a fennmaradás
mellett a fejlõdést biztosítaná
2.) Közösen kell megoldást találni a törvény
által lehetõvé tett, de nem kellõképpen
kihasznált lehetõség, a kultúrába
integrált oktatás stratégiánk kialakítását,
illetve az oktatásba integrált kultúra (nemzeti
kultúra, néphagyományok) tervének megvalósítására
3.) Javítani kell a közszolgálati média és
a civil szféra viszonyán a civil kezdeményezések
közüggyé emelése és érvényesítése
érdekében
4.) Közös stratégiai tervet kell kidolgozni (forrásokat
felkutatni, fontossági sorrendet felállítani) a
mûvelõdési házak felújítására
és fenntartására: a művelõdési házak
állapota sok esetben leromlott, ezért szorgalmazni kell
azok felújítását, programon keresztül.
5.) A civil szervezetek és a vezetõk részére
folyamatos képzést beindítani. A vezetõségnek
és a tagságnak is folyamatos képzésre van
szüksége, hiszen a pályázati rendszer nagymértékben
átalakult.
6.) Szerbiában nincs törvény a civilekre, ezért
a civil társaságok kisvállalatokként vannak
törvényileg kezelve, ami hátrányos helyzetbe
hozza a civil társaságok mindegyikét. Szorgalmazni
kell az ügyvitel egyszerűsítését, illetve
az 1%-os támogatás törvényi szintre emelését.
7.) Szükség van regionális hálózat
kialakítására és működtetésére
(mint szervezõdésre) ami a kapacitások ésszerűsítését,
valamint a racionális szervezõdés lehetõségét
is lehetõvé tenné. Ennek megtervezése a
művelõdési élet hordozóinak és a
politikumnak közös feladata.
8.) Lehetõséget kell teremteni együttléti
alkalmakra, fórumokra ahol a közös gondokra közös
megoldásokat lehet találnia: ennek érdekében
helyszíneket, civil központokat kell kialakítani
és működtetni.
9.) A civil központok - Magyar házak hálózatának
kialakítása, mint a támogatási stratégia
része a fenti javaslat konkrét megvalósulási
modellje lehetne: a képzés, az együttlét,
a hálózat csomóponti feladata is itt valósulhatna
meg.
10.) Végezetül gondot kell fordítani az információs
hálózat kialakítására: az információ
áramlása ma már elemi érdek, ezért
ez nélkül minden kezdeményezés elhalványul:
a hálózat kialakítása az információs
hálózattal együtt képzelhetõ el.